Holcsik Erzsébet

HOLCSIK ERZSÉBET vagyok, klinikai-, mentálhigiénés ifjúsági és gyermek szakpszichológus, Metamorphoses ® meseterapeuta. Két gyermekemmel és férjemmel Pécsett élek.
A népmesék kora gyermekkoromtól fogva részei az életemnek, mindig nagy erővel vonzottak. Szakmai fejlődésem és személyes életutam szempontjából is jelentős felismerés volt számomra, hogy az a világ, melyet és is gyermekkoromhoz és a gyermekekhez kapcsoltam valójában a felnőtt számára mutatja meg valódi mélységét. A Metamorphoses ® meseterápiával olyan eszköz birtokába jutottam, mely életkortól, műveltségtől, származástól függetlenül mindenkihez megtalálja az utat, hogy önmagához közelebb merészkedhessen, segít meglátni és megérteni azt, ami szavakkal nehezen leírható, ami a lélek birodalmában játszódik.
Gyermekpszichológusi munkám során gyakran tapasztaltam, tapasztalom, hogy a lelki nehézséggel küzdő gyermekek egyre kevésbé értik és használják azokat a készségeket, melyek a helyreállításban, gyógyulásban segítenék őket. Leginkább annak a teremtő képzeletnek a működése hiányzik, melynek segítségével a gyermek rajz, játék, szabad alkotás révén mozgósíthatja öngyógyító képességeit. A Metamorphoses ® meseterápia az a módszer, amely képes a teremtő képzeletet működésbe lendíteni. Munkahelyemen a Baranya Megyei Szakszolgált Pécsi tagintézményében Alföldi Lindával 2013 óta tartunk óvodás és kisiskolás korú gyermekek és szüleik számára terápiás célú mesecsoportokat. A meseterápiát sokrétűen ötvözzük képzőművészet terápiával és mozgásterápiás elemekkel.

2015-ben indult el Standovár Ágnessel az a közös munka, amely a Gombolyító Terápiás Műhely megszületéséhez vezetett. Közös célunk, hogy a mesékkel szakmailag megalapozott pszichológiai munkát végezzünk, elsősorban az egészségmegőrzés területén. Tematikus önismereti csoportjainkon, melyet főleg felnőtt klienseknek tartunk, a népmesék bölcseleti tudására építkezve igyekszünk segíteni a hozzánk fordulóknak.
Számomra a népmesékkel folytatott munka egyik legnagyobb szépségét és kihívását a mesemondás és a mesék élővé tétele, a mesei kódok felbontása adja. Csodálatos érzés, amikor évszázadok, évezredek bölcseleti tudása mutatja meg magát egy- egy mesei képben, helyszínen, szakkönyveket megszégyenítő pontossággal bemutatva egy lélektani állapotot, életkrízist, fejlődési lehetőséget, megoldást. A mesemondással szenvedélyes viszonyban vagyok. Felnőtt mese-estekre készülve hetekig hordozgatom magamban a történetet, ízlelgetem, bejárom a képeit, megismerem, hogy azután minél inkább kivonva magam belőle csatornája lehessek egy ősi történetnek, úgy, hogy az a hallgató lelkében is megszülessen.

A Metamorphoses Meseterápiás Konferencián tartott előadásom mottója a következő: 
Az emberiség azóta mesél, mióta beszélni tud.
Az előadás során a konferencia fő témájára, miszerint van-e helye a meséknek az oktatásban, a pszichológiai elméletek birodalmából igyekszem megkeresni a választ. A modern pszichológiai elméletek közül két segítőtársam lesz, az evolúciós pszichológia és a narratív pszichológia. Felmerül majd többek között, hogy mióta mesélnek az emberek, milyen evolúciós előnnyel vagy hátránnyal jár a történetmondás, és egyáltalán mitől vagyunk képesek rá, valamint, mi köze a tanulási képességeknek a történethallgatáshoz.